Mit is jelent az, hogy céget vezetünk?

Sokak szerint - némileg talán leegyszerűsítve - azt, hogy a zökkenőmentes termelés/szolgáltatás fenntartása érdekében a nap, mint nap jelentkező problémákat sorra megoldjuk. Méghozzá jól. Akkor ugyanis jól vezetjük cégünket. A problémák viszont kívülről és belülről egyaránt jöhetnek. Éppen ezért, hogy továbbra is jó vezetők lehessünk kérdéseinket is legalább ebből a két nézőpontból kell feltennünk. Kívülről és belülről. Cégünk ugyanis belső viszonyaitól meghatározottan ugyan, de mégis csak külső környezetében működik.

Mindennapi "piaci játszmáink" szigorú törvényszerűségek szerint zajlanak.

Van a tágabb és szűkebb piaci környezet. A társadalmi, gazdasági, jogi, technológiai, stb. tágabb környezeti tényezőkön belül vannak a szűkebb piac meghatározó szereplői, akikkel napi kapcsolatban vagyunk. Ezek a vevőink, a szállítóink, a konkurencia, a bankok, a hatóságok, stb. A gazdasági környezet a maga szabályaival és törvényszerűségeivel fenyegetéseket is rejt, de ugyanakkor lehetőségeket is teremt vállalkozásunk működéséhez. Ezek azok az általunk nem, vagy kevéssé befolyásolható, ún. külső tényezők. Nos, ha ez így van, akkor legalább alkalmazkodjunk hozzájuk!

A kívülről feltett kérdéseinkre a környezet, szűkebben a piac azonnal megadja a nagyjából objektív válaszokat. Ha ugyanis el tudjuk adni termékeinket, szolgáltatatásainkat, akkor cégünk eredményesen működik. Ha profitot is tudunk termelni, akkor meg még ráadásul hatékonyan is gazdálkodunk.

Mi a helyzet vállalkozásunk belső viszonyaival? A belső válaszokat ki adja meg?

Vállalkozásunk belső viszonyaira semmiképpen nem mondhatjuk, hogy ezek általunk nem alakíthatók. Azt ugyanis, hogy mit termelünk, szolgáltatunk, hány munkatárssal, milyen munkamegosztásban dolgozunk ki más határozná meg? De arra sem várhatunk idegenektől választ, hogy honnan, milyen feltételekkel intézzük beszerzéseinket, hogyan gazdálkodjunk költségeinkkel, hogyan tartsuk meg régi és keressük meg új vevőinket, nekik milyen árakon értékesítsünk, stb. Nos ezekre a jó válaszokat - természetesen beágyazva a piaci lehetőségekbe - rendszerint megint csak mi adjuk meg. Ezek a válaszaink nagyjából meg is határozzák belső viszonyainkat, vállalkozásunk erősségeit és persze gyengeségeit is.

Belső viszonyaink viszont eléggé alattomosak. Mindannyiunknak volt már egy kosár almája. Tudjuk, hogy a tárolás során előbb, vagy utóbb az alma héján különböző foltok jelennek meg, majd ezek növekednek és az alma elkezd rothadni. Persze nem kívülről kezdi, mert akkor esetleg könnyen észrevehetnénk. Nem, ő pontosan belülről kezdi. A magház felöl. És az hogy van, hogy soha nem a kosár tetején lévő alma kezd rothadni, hanem az alján lévő. Biztosan azért csinálja, hogy idővel meg tudja rothasztani a mellette lévőket is, sőt ne adj' isten az egész kosár almát. És ha megmondja a kertész, hogy hogyan kell helyesen tárolni az almát? Vagy ha időnként átválogatjuk és eltávolítjuk a gyanúsakat? Akkor megmenthetjük a kosár tartalmát?

A sakkjátszmáknak ugyanolyan kijelölt útjuk van, mint vállalkozásunknak egyes életciklusai során.

Vajon miért van az, hogy a sakkjátszmákban a sakkozók - kivétel nélkül - már a játszma legelején kiépítenek valamilyen védelmet, pl. egy szicíliait és csak ezután kezdik meg támadó hadállásaik felépítését? Talán azért, hogy ne kapjanak azonnal mattot? Lehet. És vajon miért kap nagyobb, sokszor erejét meghaladó szerepet a játszmák elején a vezér, átvállalva pl. a futók feladatait is? Csak azért, mert mindenáron szerepelni akar a "one man show"-ban? Vagy, mert ilyenkor még nincs meg tisztjeinek az igazi mozgástere? Ha viszont sokáig indokolatlanul "vitézkedik", akkor elég egy rossz lépés és a játszma nagy valószínűséggel rövidesen véget is ér! Még szerencse, hogy ezt a sakkjátékos is jól tudja.

A parti következő szakaszában, az állások megfelelő kiépítése után viszont a sakkmesterek valósággal szárnyalnak. Ilyenkor úgy látszik, minden bejön, miért ne éreznék úgy, hogy "határ a csillagos ég!" Ilyenkor szép és izgalmas a játszma, de egy-két rossz lépés és jönnek sorban a sakkok. Jobb lenne most visszatérni az elemzésekben megismert jól bevált húzásokhoz. Igen ám, de a játékos ilyenkor rövid úton és minden áron nyerni akar. Közben majdnem mattot kap, a vezért bekerítették.

Ideje észbe kapni, kiszabadítani és tehermentesíteni az elfogott vezért. Jobb, ha innentől a játékos a játszmát újra annak belső logikája és törvényszerűségei szerint vezeti. Mindenkor szem előtt tartva lehetőségeit és korlátait, azaz "többet ésszel, mint ész nélkül!" Például kiosztja a szerepeket a bástyára, a futóra meg a huszárra. Ha a játszmát így folytatja, akkor azt a harmincötödik-negyvenedik lépésben akár kényelmesen meg is nyerheti.

Mire is jó a vállalati életciklus-elemzés?

Elsősorban arra, hogy felismerjük vállalkozásunk életpályája egyes szakaszainak, életciklusainak jellemzőit, a belülről jövő jelzéseket. Ezek jól meghatározott törvényszerűségek szerint zajlanak. Szinte függetlenül attól, hogy földrajzilag hol működnek, mivel foglalkoznak, egy adott gazdasági környezetben kik a partnereik és még sorolhatnám azokat a tényezőket, amelyek nem befolyásolják azokat a bizonyos törvényszerűségeket és jeleket. Ha ezeket megértjük, kevés rossz lépést vétünk.

Sokszor már az is megnyugtató lehet, hogy tudatosan kezeljük, vagy fogadjuk el a cég adott életszakaszából törvényszerűen következő problémákat, konfliktusokat. Mert azok, ha akarjuk, ha nem úgyis jönnek. Fontos az egyensúly a szabályozottság és a rugalmasság mértéke között. Mikor, mit és meddig kell szabályozni, hogy ne váljunk merevekké, ne nagyon veszítsünk rugalmasságunkból, változásokat befogadó képességeinkből. Azt is jó tudni, hogy a működés során az elkötelezettség és a vállalkozó szellem törvényszerűen fokozatosan gyengül. És végül - de cseppet sem utolsó sorban - azt kell a legjobban tudni, hogy hogyan ne kapjunk mattot.

Partnereink gyakran kapnak sakkot, de mattot sohasem!

Ezeket a törvényszerűségeket mi közel ezer kisebb-nagyobb, szinte mindenféle tevékenységet folytató cég belső viszonyainak láttán felismertük. Azt is tudjuk, hogy az egyes életciklusokban tapasztalható problémák, kihívások mikor és hogyan kezelhetők, hiszen ezek tipikusak, jól prognosztizálhatók. Ezért azok várható bekövetkezését is előre tudjuk, így partnereinkkel együtt fel tudunk készülni az eredményes kezelésre, a jó lépések megtételére.