Az ISO 9001:2008-as szabványra való átállás teendői
a teljesség igénye nélkül...
Állásfoglalás az új szabvány érvénybe lépéséről
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Akkreditációs Fórum, (IAF) közösen elkészítette és hivatalos közleményében nyilvánosságra hozta az ISO 9001:2000-es szabványról az ISO 9001:2008-as szabványra történő átállás szabályait. Az abban foglaltakat - kivonatosan - itt ismertetjük. A lényeget a következőképpen kell érteni:
Az angol szövegben említett nemzetközi ISO 9001:2000-es szabvány helyébe lépő ISO 9001:2008-as szabványban szereplő közzétételi időpontok egységesen 2008. november 15-ét jelentik. Ez a közzétételi dátum a továbbiakban, mint a bevezetés napja szerepel.
(Majd a később megjelenő nemzeti szabványokban - köztük az NSZ jelű magyar szabványban is - ennek a dátumnak a pontosítása, vagy jóváhagyása meg fog történni.)
Jelenleg a tanúsító szervezetek többsége (amelyekkel mi is együttműködünk) - többek között - az alábbiak szerint szabályozza a tanúsítványok érvényességét és a megújítással, átállással kapcsolatos teendőket, azok lényegi kérdéseit:
(Egyéb, az átállás részleteit is érintő kérdésekről - valószínűleg rövidesen - minden tanúsítvánnyal rendelkező szervezetet értesíteni fog tanúsítója a szükséges elvégzendő teendőkről és azok ütemezéséről.)
Néhány gondolat az ISO 9001:2008 szabványra való átálláshoz
Lényegében az ISO 9001:2008 összehasonlítva az előző, az ISO 9001, 2000. évi kiadásával nem tartalmaz újabb követelményeket és nem módosítja az ISO 9001:2000 céljait, alapelveit, szerkezetét és felépítését. Inkább "finomhangolást" jelent az elődhöz képest, mintsem egy teljes átalakítást. Ez a szabvány az ISO 9001:2000-ben megismert követelményeinek pontosítását mutatja be, melyek az elmúlt 8 év alkalmazási tapasztalatain alapulnak. Emellett olyan módosításokat, melyek az ISO 14001:2004 környezetirányítási rendszer szabványával kapcsolatos további kompatibilitást célozzák.
Előző írásunkban a Megújuló ISO 9000 szabványsorozat címűben bemutattuk azokat a fontosabb területeket, (de csak a legfontosabbakat) amelyek a felülvizsgálat alkalmával módosultak. Ezek figyelembe vétele mellett itt összefoglaljuk néhány gondolatban a sikeres átállás teendőit:
Mit kell tenni a szervezeteknek a zökkenőmentes átállás érdekében?
Vigyázat! Csapda!
Mindjárt az elején a csapdába való besétálástól szeretnénk megóvni Önt és szervezetét. A csapda ugyanis a következő:
A közeljövőben sok helyen, sajtóban, interneten, közbeszédben, stb. fog megjelenni, hogy új ISO-szabvány készült, az ISO 9001:2008. Azt is mindenhol le fogják írni, - mint ahogy mi is tettük, így, vagy hasonlóan - hogy pl.:
És mit szoktunk mi mindannyian gondolni, ha ilyeneket olvasunk? Igen! Pontosan azt, hogy nem kell csinálni semmit! Főleg, ha a felkészítőnk is ezt mondja majd.
Nos, az valóban tény, hogy ez az átállás messze nem olyan jelentőségű, mint a 2000. évi szabványra való átállás volt. Ott ugyanis a szabvány teljes szerkezete, felépítése, alapgondolata és -elvei, céljai, stb., mondhatni minden eleme a-tól, z-ig, teljes egészében megváltozott. Paradigmaváltás volt akkor, hiszen a minőségbiztosítást a minőségirányítás váltotta fel. Korszakváltás történt a minőségügy világában. Az akkori új szabvány (ISO 9001:2000) ezt az alapgondolatot közvetítette.
Jelenleg messze nem erről van szó! De nézzünk sorban néhány elemet, - a teljesség igénye nélkül - amelyekhez feltétlenül hozzá kell nyúlni. Olyan mértékben, amilyenben a cég jelenlegi minőségmenedzsment rendszerének működési színvonala azt indokolja. (a már említett írásban említettek mellett)
Az a tény, hogy nincs jelentős változás a dokumentációban nem jelenti azt, hogy az változtatás nélkül érvényben tartható. A minőségirányítási rendszer dokumentumai szövegezésének összhangban kell ugyanis lennie az új kifejezésekkel, meghatározásokkal, pontosításokkal és kiegészítésekkel. A hivatkozásokról meg nem is beszélve.
A vezetőség képviselője a cég vezetőségének megfelelő kompetenciával rendelkező tagja lehet ezután. Nem kevesebb, mint a minőségmenedzsment rendszer működésének eredményessége és folyamatos fejleszthetősége áll, vagy bukik ezen a dolgon.
A jogszabályi megfelelés kiemelt követelményeket jelent szinte minden iparágban manapság. A szakmai megfelelés összefüggései mellett különösen igaz ez (szakterületi hovatartozástól függetlenül) a munkakörnyezet (6.4 szabványpont) elemeire is. A sokak által csak ún. "hatósági ügyeknek" titulált tűz-, munka- és egészségvédelem, a kockázatkezelés területein bekövetkezett követelmény-változásokat és az azoknak való megfelelés erőfeszítéseit - gondolom - nem kell különösebben részletezni.
Eddig az esetek többségében keveset foglalkoztunk az ún. kiszervezett tevékenységekkel, ha tetszik az "outsourcing"-al. A gazdasági szükség kényszere és szakmai előnyei miatt mára ez a technika közismert és gyakran alkalmazott. Mégis meg szoktunk feledkezni róluk. Most a beszerzési tevékenységek (7.4 szabványpont) között hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjanak.
A termék/szolgáltatás előállításának folyamatában gyakran nem kezeljük kellő súllyal, pl. nem azonosítjuk a termék/szolgáltatás "státuszát". Beszerzéseinknél eredetét, megmunkálásnál részelemeinek jellemzőit, kiszállításnál paramétereinek megfelelőségét, stb. Ezekre mostantól kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk.
A belső auditoknak nagyobb rangot kell kapniuk. Az ezeken feltárt nemmegfelelőségek és azok okainak megszüntetésére sokkal hangsúlyosabb javító- és helyesbítő intézkedések kellenek. Csakúgy, mint a helyesbítő- és megelőző intézkedések eredményességének és hatékonyságának megfelelő igazolására a szabályozott folyamatok teljes tartama alatt.
A minőségirányítási rendszerek aktualizálása, az új, ISO 9001:2008 szabvány követelményeinek való megfelelés biztosítása csak felkészült szakember segítségével lehetséges.
Mi, rendszerépítési és audit tapasztalataink birtokában felelősséggel vállalkozunk erre a feladatra is. Lépjen kapcsolatba velünk!