Mint ahogy ISO rendszerét sem!

Auditjaink alkalmával sajnos gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a cégvezető azon gondolkodik, hogy meg kellene szüntetnie minőségirányítási rendszerét, mert (a GY.I.K., a gyakran ismételt kérdések mintájára):

• - az ISO rendszer kialakítása és tanúsíttatása sokba került, a működés fenntartása, pedig nem kevésbé, ugyanakkor igazi előnyei nem látszanak,
• - általában kell, vagy kellett egyes pályázatokhoz, vagy beszállítóvá váláshoz, de mi még nem tapasztaltuk ilyen előnyeit,
• - az ISO rendszer tele van szükségtelen szabályozásokkal, olyanokkal, amelyek nélkül is tudtuk a dolgunkat, nem is beszélve a megnövekedett dokumentációs igényekről,
• - folytassuk inkább személyes találkozónkon!...
  

Ha Önnek is vannak ilyen, vagy hasonló gondolatai, akkor valószínűleg megvezette felkészítője/tanácsadója vagy már a rendszer kiépítésekor és/vagy amikor korrigálni kellett és lehetett volna a működtetés kereteit, mert akár a belső, akár a külső körülményekben változások álltak be.

A megvezetésnek alapvetően két "főcsoportba" sorolható okai vannak:

• 1. A felkészítő/tanácsadó egyszerűen szakmai és menedzsment oldalról sem ért ahhoz, amire vállalkozott. Ez még talán nem bűn, csak baj.
  
  
• 2. A felkészítő/tanácsadó kihasználva a cégvezető nem kellő mélységű (minőségügyi)szakmai tájékozottságát és figyelmét, haszontalan, alibi tevékenységgel feji folyamatosan a céget, fenntartva a szakértő gondoskodás látszatát. No, ez meg már bűn!
  
  

Az okok "alcsoportjai":

• - "Szakemberünknek" - előéletéből adódóan - "lövése sincs" cégünk belső szakmai és menedzsment folyamatainak működéséről, viszonyairól, kölcsönhatásairól...
  
  
• - A külső, "iparági-" és marketing környezet naprakész ismerete nélkül nehéz jó rendszert építeni és fenntartásában közreműködni...
  
  
• - A belső- és külső tényezők alapvető összefüggéseinek és főleg változásainak alapos ismerete nélkül szintén ne várjunk semmi jót...
  
  
• - Stb. (mint előbb)
  
  

Az okokat persze lehet tovább elemezni, pontosítani, esetleg cizellálni, meg persze megmagyarázni, ...

Ennél sokkal hasznosabb, ha közösen megoldást találunk AKKOR és OTT, amikor és ahol a gond jelentkezik!

Ahhoz, hogy meglévő minőségirányítási rendszere egy utálatos dokumentumhalmazzá degradálódva ne csak nyűg legyen, ami egyébként ugyanúgy pénzbe kerül, mintha hasznos lenne, közben mégis akadályozza az eredményes működést, vagy:

• - nem akarja tovább hallgatni az ésszerűtlen tanácsadói tucat-, esetleg alibi megoldásokat,
• - auditra készül és nincsenek erre felkészített munkatársai,
• - egyszerűsíteni, egyben gyakorlatiasabbá szeretné tenni szabályozásait, dokumentumait,
• - a megváltozott belső- és külső körülményeknek megfelelően fejleszteni szeretné a rendszert, mert rájött, hogy így akár hasznos is lehet az,

• - folytassuk inkább személyes találkozónkon!...
  
  

Ne dobja ki rendszerét, mert ez az elképzelhető legrosszabb és a legdrágább megoldás! Így ugyanis kétféle hibát követ el egyszerre:

• 1. Csökkenti vezetői tekintélyét,
  
  

hiszen ezzel a lépésével közvetíti munkatársainak és üzleti partnereinek, hogy visszalépett, megváltoztatta minőségközpontú szemléletét, vagyis már nem tartja olyan fontosnak cége irányításában a vevőközpontúságot, a folyamat- és rendszerszemléletet. (nem sorolom tovább, úgyis mindenki tudja miről van itt szó) Először csak virtuálisan, majd fokról-fokra kézzel foghatóan is csökkenni fog cége értéke, az a bizonyos "goodwill".

• 2. Növeli ún. "elsűllyedt" költségeit,
  
  

amelyek sajnos nem olyanok, hogy további következmények nélkül, egyszerűen elvesznek. Mint pl. az amortizálódott, elhasznált, esetleg korszerűtlenné vált gép, amelyet ki kell vonni a forgalomból. Ha tudok, veszek helyette újat, korszerűbbet, ami helyettesíti, így könnyen felejthető, sőt a régi még az ún. "maradványérték" fölött értékesíthető is. (hiszen valós használati értéke sohasem ennyi) Ha nem tudom lecserélni korszerűbbre, az sem baj, termelhet tovább. Egyszóval, akár így, akár úgy, de nem generál további veszteségeket, sőt!

Ezzel szemben az elsűllyedt költségek olyanok, hogy további következményeik vannak, további veszteségeket okoznak. Gondoljunk csak bele: a folyóban elsűllyedő hajó nemcsak egyszerűen elveszik, használhatatlanná válik, hanem, mivel elzárja a medret, ki kell emelni, fel kell darabolni és el kell szállítani, stb. (és még akkor hol vannak az esetleges árvízi károk, meg a hajózás akadályozásából eredő károk, és így tovább...)

Vagy, mint a fluktuáció, amikor elmegy kollégánk, vagy elküldjük őt. Akit persze pótolni kell. Olvasta már a "Kirúgjam, vagy ne rúgjam? - avagy a fluktuáció ára." c. történetünket?

A megszüntetett ISO minőségirányítási rendszer pedig sajnos kegyetlenül növeli az elsűllyedt költségeinket.

Ha Ön sem ellensége saját pénzének és nem szeretné azt kifelé lapátolni az ablakon, akkor szabjuk át közösen meglévő minőségmenedzsment rendszerét!

Különös aktualitást ad ISO rendszerünk "átszabásának" az új szabványra való átállás kötelezettsége. Közzétették ugyanis az ISO 9001: 2008 jelzetű nemzetközi szabványt, melynek megjelenése néhány kötelezettséget ró a minőségmenedzsment rendszerrel rendelkező szervezetekre.

Ezekről dióhéjban olvashat újdonságaink között, az ISO 9001:2008-as szabványra való átállás teendői c. írásunkban. Az átállás teendőit és részleteit pedig személyes találkozónkon tekintjük majd át.

Az új ISO szabványra való zökkenőmentes átállásban is segítjük Önt és cégét.

Hívjon meg bennünket.