... ezek ma sem érdektelenek ...

Ugye az a normális, ha egy vállalatirányítási rendszer hozza a pénzt és nem viszi?

Azért dolgoztuk ki és vezettük be, hogy hasznos legyen. Nem azért, hogy egy haszontalan papírhalmazt rakosgassunk évről-évre és ezért még fizetnünk is kelljen!

Auditjaink alkalmával sajnos gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a cégvezető azon gondolkodik, hogy megszüntesse-e minőségirányítási rendszerét, mert: 

az ISO rendszer kialakítása és tanúsíttatása sokba került, a működés fenntartása nem kevésbé, ugyanakkor igazi előnyei nem látszanak;

általában kell, vagy kellett egyes pályázatokhoz, vagy beszállítóvá váláshoz, de más előnyeit nem látjuk;

az ISO rendszer tele van szükségtelen szabályozásokkal, olyanokkal, amelyek nélkül is tudtuk a dolgunkat, nem is beszélve a megnövekedett adminisztrációs igényekről, stb.

Ön is tudná folytatni?

Ha Önnek is vannak ilyen, vagy hasonló gondolatai, akkor valószínűleg megvezette felkészítője/tanácsadója először a rendszer kiépítésekor. Másodszor, amikor korrigálni kellett és lehetett volna a működtetés kereteit. Fejleszteni a rendszert, hogy hasznos lehessen.

A megvezetésnek alapvetően két oka lehet:

A felkészítő/tanácsadó egyszerűen szakmai és menedzsment oldalról sem ért ahhoz, amire vállalkozott. Ez még talán nem bűn, viszont nagy baj.

A felkészítő/tanácsadó kihasználva az Ön esetlegesen nem kellően naprakész minőségügyi tájékozottságát és figyelmét, haszontalan, alibi tevékenységgel feji folyamatosan a céget, fenntartva a szakértő gondoskodás látszatát. No, ez meg, már bűn!

És még miért is?

"szakemberünknek" évi egyszeri megjelenés mellett "lövése sincs" cégünk belső szakmai- és menedzsment folyamatainak működéséről, viszonyairól, kölcsönhatásairól;

a külső, "iparági-" és marketing környezet naprakész ismerete nélkül nehéz jó rendszert építeni és fenntartásában közreműködni;

menedzsment szakmai tudás és tapasztalat híján szintén nem várhatunk semmi olyat, amit hasznosítani tudnánk, stb.

Az okokat persze lehet tovább elemezni, pontosítani, esetleg cizellálni, meg persze megmagyarázni, ezektől azonban még egyetlen vállalkozás sem lett eredményesebb!

Ennél sokkal hasznosabb, ha közösen megoldást találunk akkor és ott, amikor és ahol a gond jelentkezik!

Ahhoz, hogy meglévő minőségirányítási rendszere egy utálatos dokumentumhalmazzá degradálódva ne csak nyűg legyen, ami egyébként ugyanúgy pénzbe kerül, mintha hasznos lenne, közben még akadályozza is az eredményes működést, vagy:

nem akarja tovább hallgatni az ésszerűtlen tanácsadói tucat-, esetleg alibi megoldásokat;

auditra készül és nincsenek erre felkészített munkatársai;

egyszerűsíteni, egyben gyakorlatiasabbá szeretné tenni szabályozásait, dokumentumait;

a megváltozott belső- és külső körülményeknek megfelelően fejleszteni szeretné a rendszert, mert rájött, hogy így akár hasznos is lehet az, stb.

Ne dobja ki rendszerét, mert ez lenne az elképzelhető legrosszabb és legdrágább megoldás!

Így ugyanis kétféle hibát követne el egyszerre:

Rossz üzenetet küldene,

hiszen ezzel a lépésével közvetítené munkatársainak és üzleti partnereinek, hogy visszalépett. Megváltoztatta minőségközpontú szemléletét, vagyis már nem tartja olyan fontosnak cége irányításában a vevőközpontúságot, a folyamat- és rendszerszemléletet. Nem sorolom tovább, úgyis mindenki tudja, miről van itt szó. Ez rossz üzenet lenne környezetének! Először csak virtuálisan, majd fokról-fokra kézzel foghatóan is csökkenne cége értéke, az a bizonyos "goodwill". Párhuzamosan elveszítené vezetői tekintélyét is, amelynek visszaállítása pokolian nehéz feladat!

Növelné ún. "elsűllyedt" költségeit, 

amelyek sajnos nem olyanok, hogy további következmények nélkül, egyszerűen elvesznek, így leírhatók. Mint pl. az amortizálódott, elhasznált, esetleg korszerűtlenné vált gép, amelyet ki kell vonni a forgalomból. Ha tudunk, veszünk helyette újat, korszerűbbet, ami helyettesíti, így könnyen felejthető, sőt a régi még az ún. "maradványérték" fölött értékesíthető is. Mert valós használati értéke sohasem ennyi. Ha nem tudjuk lecserélni korszerűbbre az sem baj, termelhet tovább. Egyszóval, akár így, akár úgy, de nem generál további veszteségeket, sőt!

Ezzel szemben az elsűllyedt költségek olyanok, hogy további következményeik vannak, további veszteségeket okoznak. Gondoljuk csak meg, a folyóban elsűllyedt hajó nemcsak egyszerűen elveszik, használhatatlanná válik, hanem, mivel elzárja a medret, ki kell emelni, fel kell darabolni és el kell szállítani, stb. És még akkor hol vannak az esetleges árvízi károk, meg a hajózás akadályozásából eredő károk, és így tovább.?

Vagy, mint a fluktuáció, amikor elmegy kollégánk, vagy elküldjük őt. Akit persze pótolni kell. Mennyibe is kerül a fluktuáció? Még a felvétel közvetlen költségeit sem lehet tervezni, hát még a járulékosakat! Hát azokat, amelyeket nem is láthatunk előre? Akkor mennyi is a fluktuáció ára?

A megszüntetett ISO minőségirányítási rendszer kegyetlenül növeli az elsűllyedt költségeinket. Sajnos nemcsak képletesen, hanem ténylegesen is olyan, mint a sűllyedő hajó. Meg annak az üzenete!

Ha Ön sem ellensége saját pénzének és nem szeretne rossz üzeneteket küldeni környezetének, akkor szabjuk át közösen meglévő minőségmenedzsment rendszerét!

Ennek most egyébként is aktualitást ad az új rendszerszabvány bevezetése és az átállás kényszere. Ezekről egyenként is olvashat előző írásainkban.

Hívjon meg bennünket egy személyes, minden kötelezettségtől mentes ingyenes konzultációra!

Megújuló ISO 9000 szabványsorozat

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO, International Organisation for Standardisation) vállalta, hogy az először 1987-ben kiadott ISO 9000 szabványsorozatot 7 évenként felülvizsgálja. Elkészült az újabb változat, az ISO 9001:2008, majd ennek alapján a megfelelő magyar nemzeti szabvány, az MSZ EN ISO 9001:2009 is.

Milyen szabványokról van ezúttal szó?

A 2000. decemberében közzétett ISO 9000 szabványsorozat (más szóhasználattal szabványcsalád) 3 tagból áll:

ISO 9000:2000 Minőségirányítási rendszerek. "Alapok és szótár",

ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszerek. "Követelmények",

ISO 9004:2000 Minőségirányítási rendszerek. "Útmutató a működés fejlesztéséhez".

Ezekből a nemzetközi szabványokból készültek a nemzeti (innentől a magyarokról lesz csak szó) szabványok, az MSZ EN ISO jelzetűek. (A jelzetben az EN európai szabványt jelent, a jelzet utolsó száma a közzététel éve. A magyar megfelelők 2001-es jelzetűek.) Ezek:

MSZ EN ISO 9000:2001 Minőségirányítási rendszerek. "Alapok és szótár",

MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszerek. "Követelmények",

MSZ EN ISO 9004:2001 Minőségirányítási rendszerek. "Útmutató a működés fejlesztéséhez".

(Az "Alapok és szótár" c. szabványt azóta újból kiadták MSZ EN ISO 9000:2005 jelzettel. Frissített verziójának megjelenését 2009. augusztus-szeptemberre ígérik.)

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), a szabványsorozat mostani revíziójának keretében a Quality management systems. Requirements (ISO 9001:2000) általunk csak "követelmény-szabványnak" hívott tagot újította meg és adta ki ISO 9001:2008 jelzettel. Az ISO 9004:2000 jelenleg is felülvizsgálat alatt áll. Új verziójának várható megjelenése 2009. augusztus-szeptember havára várható.

A felülvizsgált és átdolgozott ISO 9001:2008 szabványból alakult a Magyar Szabványügyi Testület "gondozásában" az MSZ EN ISO 9001:2009 jelzetű magyar nemzeti szabvány. A szabványcsalád másik két tagja jelenleg még változatlan.

Az MSZ EN ISO 9001:2009 jelzetű magyar nemzeti szabvány forrása (most is) az európai szabvány (EN ISO 9001:2008) angol nyelvű szövege, így a magyar nemzeti szabvány az ISO 9001:2008 nemzetközi szabvánnyal is megegyezik. (A "szabványtan" órának vége.)

A leginkább lényeges gondolatok az új szabványról:

nincsenek benne új követelmények az "elődhöz" képest,

az egyes követelményeket érthetőbbé kívánták tenni magyarázó megjegyzésekkel (kb. 10 db ilyen van az új szabványban),

a legtöbb magyarázat a jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek való megfelelést, a külső erőforrásokkal végeztetett (outsourcing) folyamatok felügyeletét és a dokumentálást érinti,

új elemek jelentek meg, ezek a kockázat, a személyes adatok és az információs rendszerek említése,

"szellemisége" közelít az ISO 14001:2004, környezetirányítási rendszerszabványhoz.

Az átdolgozás eredményeképpen érdemben érintett területekről, szabványpontokról az említésre méltó változásokról dióhéjban:

Megjegyzés: A "szervezet által meghatározott", vagy az "ahol alkalmazható" pontosításokkal itt nem foglalkozom. Nem azért, mintha ezek nem lennének fontosak. Aki megfelelően felkészült szakemberként a gyakorlatban eddig is alkalmazta a régi szabványt és alkalmazni fogja az újat is, annak ezek a kitételek logikusak és így magától értetődőek.

A Bevezetésben (0. fejezet) megjelent a szervezet változó szükségleteivel és saját céljaival összhangban a "szervezet környezete, ennek a környezetnek a változásai és ezzel a környezettel kapcsolatos kockázatok" említése. Ez az új elem utal az ISO 14001:2004 szabványra, az azzal való nagyobb kompatibilitásra, valamint arra, hogy a szervezetet mindenképpen a környezetével együtt, azzal szoros kölcsönhatásban kezeljük. Így az integrált alkalmazás is könnyebb lesz. A termékre vonatkozó vevői és jogszabályi követelmények mellett új elem az "egyéb szabályozó követelmények" említése is. A folyamatszemléletnek, mint a minőségmenedzsment rendszerek egyik alapelvének pontosítása a kimenetek - "a kívánt eredmény elérése érdekében" -fontosságának hangsúlyozásával történt.

Az Alkalmazási területben (1. fejezet) jelentős elvi változtatás történt. A termék kifejezés/fogalom "bármely tervezett kimenetre", így a "beszerzett és a félkész termékekre" is vonatkozik, nemcsak a végtermékre. Vagyis a módosítás értelmében "termékként" kell érteni azt is, ha az "kintről" történő beszerzés útján, vagy a belső előállítási folyamatok közbenső szakaszában áll elő. (Valószínűleg a körültekintően kialakított minőségirányítási rendszerek során legtöbben már eleve így értelmezték ezt a fogalmat.) A termékre vonatkozó egyéb szabályozó követelmények is megjelenhetnek jogszabályi követelmények formájában. Jó alkalom kínálkozik, tehát most pl. a Fogyasztóvédelmi törvény - 1997. évi CLV. tv. 4. § - előírásaival való kapcsolat áttekintésére is.

A Minőségirányítási rendszerben (4. fejezet) is pontosítások történtek. A folyamatokat nemcsak felismerni kell, hanem "meg is kell határozni", azaz dokumentálni kell azokat. Továbbá, "ha egy szervezet úgy dönt, hogy külső erőforrás igénybevételével végez el egy olyan folyamatot, amelynek hatása van a termék követelményeknek való megfelelőségére, a szervezetnek biztosítania kell az ilyen folyamatok felügyeletét." A közkeletűbben "kiszervezett", (outsourced) az új meghatározás szerint külső erőforrással végeztetett folyamatok felügyeletének biztosításanem menti fel a szervezetet az összes vevői, jogszabályi és egyéb szabályozó követelménynek való megfelelés felelőssége alól. (A kiszervezett folyamatokra is a beszerzésre vonatkozó követelményeket - 7.4 - célszerű alkalmazni.) Ugyanitt, a dokumentálás követelményei között pontosították a szervezet által meghatározott dokumentumok között a szükséges feljegyzéseket. Azt pedig a szervezet maga dönti el, hogy mi a neki szükséges. A dokumentálás követelményeit egyébként nem szigorították, mostantól "egy dokumentum tartalmazhatja egy vagy több eljárás követelményeit. Valamely dokumentált eljárásra vonatkozó követelménynek eleget lehet tenni egynél több dokumentummal is." Egyértelművé vált az is, hogy csak azokra a külső dokumentumokra kell értelmezni a kezelésre vonatkozó követelményeket, amelyek a minőségirányítási rendszer tervezése és működtetése szempontjából szükségesek.

A vezetőség felelősségi köre (5. fejezet) innentől tartalmazza azt a követelményt is, hogy a vezetőség képviselője, - általában a minőségirányítási vezető - a "szervezet vezetőségének egy tagja" lehet. Ez azért lényeges, mert a minőségmenedzsment rendszer eredményes működtetéséhez megfelelő felelősségi- és hatáskör szükséges. Ezt a vezetés nem delegálhatja sem alsóbb vezetői szintekre, még kevésbé külsős szakértőre, az eddigi szokások szerint, pl. a felkészítőre.

A 6. fejezet, a Gazdálkodás az erőforrásokkal című, emberi erőforrás eleme most főleg a munkatársak kompetenciájával foglalkozik. Fontos a "szükséges felkészültség", mint a termék előállításában rész vállaló személyzet minőségének lényeges eleme, mivel csak így biztosítható a megfelelő kimenet, vagyis a termék (vevői, jogszabályi és más) követelményeknek való megfelelősége. Az infrastruktúra - az eddigiek mellett - tartalmazza az "információs rendszereket" is. Megjelent tehát a technikai fejlődés követésének szükségessége, mint követelmény. A munkakörnyezet elemei is pontosításra szorultak az esetleges félreértések elkerülése érdekében. "A "munkakörnyezet" kifejezés azokra a körülményekre vonatkozik, amelyek között a munkát végzik, beleértve fizikai, környezeti és egyéb tényezőket (mint pl. zaj, hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás vagy időjárás)."

A termék előállítása című 7. fejezetben a termékkel kapcsolatos folyamatoknál a szabványalkotók tisztázták, hogy a kiszállítás utáni tevékenységekkel is kell foglalkozni. "A kiszállítás utáni tevékenységek közé tartoznak, pl. garancia keretében végzett tevékenységek, szerződéses kötelezettségek, mint pl. karbantartási szolgáltatások, valamint kiegészítő szolgáltatások, mint pl. újrahasznosítás vagy végső megsemmisítés." A termék azonosítását és nyomon követhetőségét fenn kell tartani a termék-előállítás teljes folyamata során. (nem elég pl. a gyártás előtt, illetve után a polcon megjelölni azt) A vevő tulajdona tartalmazhat "szellemi tulajdont és személyes adatokat" is, melyek védelmét meg kell oldani. A szervezetnek - az eddigiekkel ellentétben - nem a termék megfelelőségét kell megőriznie, hanem magát a terméket, hogy fennmaradjon a követelményeknek való megfelelőség. A megfigyelő- és mérő berendezéseket lehet, hogy kalibrálni is és hitelesíteni is kell. "A számítógépes szoftverek esetében (melyek maguk is használhatók megfigyelésre és mérésre) az igazolás és a konfigurációkezelés szolgál annak megerősítésére, hogy azok megtartják a szándék szerinti használatra való alkalmasságukat."

A Mérés, elemzés és fejlesztés (8. fejezet) keretei között végzett vevői elégedettségi felmérések körét bővíteni kell. Információk szerezhetők "olyan forrásokból, mint pl. (...) a kiszállított termék minőségével kapcsolatos vevői adatok, felhasználói vélemény felmérések, meghiúsult üzletekkel kapcsolatos elemzések, köszönetnyilvánítások, garanciális panaszok és kereskedői jelentések", stb. A belső auditok eredményeképpen feltárt hibákra nem csak egyszerűen intézkedéseket kell tenni, (magyarul azokat kijavítani) hanem helyesbítő intézkedésekkel kell megakadályozni azok ismételt előfordulását. A termék figyelemmel kísérése és mérése dokumentálására szolgáló "feljegyzéseken fel kell tüntetni az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) a termék kibocsátását, azaz a vevőnek történő kiszállítást engedélyezi(k)." A helyesbítő- és megelőző tevékenységek elvégzésekor nem elég már ezen folyamatok vizsgálata, ennél több kell. Ezeknél vizsgálat alá kell vonni azok eredményességét is, mint ahogy a hatékonyságot sem árt áttekinteni.

Az új szabvány, az MSZ EN ISO 9001:2009 "egyéb" tanulságai, pl. a magyar szöveg változásai:

Az új szabvány magyar szövege nem egyezik meg teljesen mindenhol a korábbi magyar fordítással. Most pontosítások történtek akkor is, ha az angol szöveg nem változott. Így egyes szavakat a szövegkörnyezettől függően más-más jelentéstartalommal kell értenünk. Pl. a "control" szabályozás, ellenőrzés, felügyelet, a "personnel" az eddigi személyek helyett "munkatársak" lett, az "outsourced" vállalkozásba kiadott, vagy kiszervezett helyett, "külső erőforrással végeztetett" folyamat. Az egyszerű felszólító mód helyett mindenütt a "kell" szót alkalmazzák, ahol az angol "shall" kifejezés szerepel. Stb...

Ha már itt szóba kerültek a fordítás "nyűgjei", talán nem árt elolvasni a "Ha társalogni akarsz velem, határozd meg a szavaidat!" című írásunkat, melyben hasonló gondokról van szó.

És akkor most mi van? Semmi különös!

Összefoglalva megállapítható, hogy pár tucat formai változás mellett csak néhány olyan részlet módosult az ISO 9001:2000-hez képest, ami a kialakított, tanúsított minőségmenedzsment rendszerek tartalmában okozhat változást. Ahol eddig sem működött a rendszer, ott nagy valószínűséggel a változtatások után sem fog.

Azoknál a cégeknél viszont, ahol a minőségmenedzsment rendszer működtetését komolyan veszik, a minőség, mint fogalom, a rendszer pedig, mint vezetési eszköz beépült a vállalati kultúrába. Ezek a működésorientált szervezetek, szemben a tanúsítvány orientáltakkal. Nos, a szabvány változása jó lehetőség minden, az azt komolyan alkalmazó szervezet részére, hogy saját irányítási rendszerének felülvizsgálata során feltegye azt a pár kínos kérdést, amit a tanúsító szervezetek auditorai valószínűleg ezután sem fognak feltenni:

Eredményesen/hatékonyan működtetjük a minőségirányítási rendszerünket?

Az ténylegesen előmozdítja-e vevőink elégedettségének elérését?

A problémákra valóban időben képesek vagyunk reagálni még mielőtt azok bekövetkeznének, vagy eljutnának a vevőhöz?

Milyen mérhető hasznot hoz a rendszer fenntartása és fejlesztése?

És még hasonlók...

Továbbra is szívesen vállalkozunk arra, hogy szaktudásunk és tapasztalataink segítségül hívásával hozzájáruljunk ahhoz, hogy a működésorientált cégek vezetői a fenti és hasonló kérdésekre adott pozitív válaszaikkal segíthessék szervezetük további eredményes és hatékony működését.

Tekintse még meg az ISO 9001:2008, (MSZ EN ISO 9001:2009) szabványra való átállás teendői c. írásunkat is!

Az ISO 9001:2008-as szabványra való átállás teendői

a teljesség igénye nélkül...

Állásfoglalás az új szabvány érvénybe lépéséről

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Akkreditációs Fórum, (IAF) közösen elkészítette és hivatalos közleményében nyilvánosságra hozta az ISO 9001:2000-es szabványról az ISO 9001:2008-as szabványra történő átállás szabályait. Az abban foglaltakat - kivonatosan - itt ismertetjük. A lényeget a következőképpen kell érteni:

Az angol szövegben említett nemzetközi ISO 9001:2000-es szabvány helyébe lépő ISO 9001:2008-as szabványban szereplő közzétételi időpontok egységesen 2008. november 15-ét jelentik. Ez a közzétételi dátum a továbbiakban, mint a bevezetés napja szerepel.

(Majd a később megjelenő nemzeti szabványokban - köztük az NSZ jelű magyar szabványban is - ennek a dátumnak a pontosítása, vagy jóváhagyása meg fog történni.)

Jelenleg a tanúsító szervezetek többsége (amelyekkel mi is együttműködünk) - többek között - az alábbiak szerint szabályozza a tanúsítványok érvényességét és a megújítással, átállással kapcsolatos teendőket, azok lényegi kérdéseit:

- ha egy ISO 9001:2000 szerinti fennálló akkreditált tanúsításról ISO 9001:2008 szerinti tanúsításra váltanak, ez egy ISO 9001:2008-as szabvány szerinti felügyeleti-, vagy újratanúsító auditot feltételez,

- minden meglévő ISO 9001:2000 szerinti akkreditált tanúsítás legkésőbb 2 évvel a bevezetés napját követően érvényét veszti.

(Egyéb, az átállás részleteit is érintő kérdésekről - valószínűleg rövidesen - minden tanúsítvánnyal rendelkező szervezetet értesíteni fog tanúsítója a szükséges elvégzendő teendőkről és azok ütemezéséről.)

Néhány gondolat az ISO 9001:2008 szabványra való átálláshoz

Lényegében az ISO 9001:2008 összehasonlítva az előző, az ISO 9001, 2000. évi kiadásával nem tartalmaz újabb követelményeket és nem módosítja az ISO 9001:2000 céljait, alapelveit, szerkezetét és felépítését. Inkább "finomhangolást" jelent az elődhöz képest, mintsem egy teljes átalakítást. Ez a szabvány az ISO 9001:2000-ben megismert követelményeinek pontosítását mutatja be, melyek az elmúlt 8 év alkalmazási tapasztalatain alapulnak. Emellett olyan módosításokat, melyek az ISO 14001:2004 környezetirányítási rendszer szabványával kapcsolatos további kompatibilitást célozzák.

Előző írásunkban a Megújuló ISO 9000 szabványsorozat címűben bemutattuk azokat a fontosabb területeket, (de csak a legfontosabbakat) amelyek a felülvizsgálat alkalmával módosultak. Ezek figyelembe vétele mellett itt összefoglaljuk néhány gondolatban a sikeres átállás teendőit:

Mit kell tenni a szervezeteknek a zökkenőmentes átállás érdekében?

Vigyázat! Csapda!

Mindjárt az elején a csapdába való besétálástól szeretnénk megóvni Önt és szervezetét. A csapda ugyanis a következő:

A közeljövőben sok helyen, sajtóban, interneten, közbeszédben, stb. fog megjelenni, hogy új ISO-szabvány készült, az ISO 9001:2008. Azt is mindenhol le fogják írni, - mint ahogy mi is tettük, így, vagy hasonlóan - hogy pl.:

- az új szabvány lényegi változásokat nem jelent,

- ez csak egy "finomhangolás",

- nincsenek újabb követelmények, csak azok pontosítása,

- a dokumentumokat sem kell megváltoztatni,

- és még ezekhez hasonlók.

És mit szoktunk mi mindannyian gondolni, ha ilyeneket olvasunk? Igen! Pontosan azt, hogy nem kell csinálni semmit! Főleg, ha a felkészítőnk is ezt mondja majd.

Nos, az valóban tény, hogy ez az átállás messze nem olyan jelentőségű, mint a 2000. évi szabványra való átállás volt. Ott ugyanis a szabvány teljes szerkezete, felépítése, alapgondolata és -elvei, céljai, stb., mondhatni minden eleme a-tól, z-ig, teljes egészében megváltozott. Paradigmaváltás volt akkor, hiszen a minőségbiztosítást a minőségirányítás váltotta fel. Korszakváltás történt a minőségügy világában. Az akkori új szabvány (ISO 9001:2000) ezt az alapgondolatot közvetítette.

Jelenleg messze nem erről van szó! De nézzünk sorban néhány elemet, - a teljesség igénye nélkül - amelyekhez feltétlenül hozzá kell nyúlni. Olyan mértékben, amilyenben a cég jelenlegi minőségmenedzsment rendszerének működési színvonala azt indokolja. (a már említett írásban említettek mellett)

Az a tény, hogy nincs jelentős változás a dokumentációban nem jelenti azt, hogy az változtatás nélkül érvényben tartható. A minőségirányítási rendszer dokumentumai szövegezésének összhangban kell ugyanis lennie az új kifejezésekkel, meghatározásokkal, pontosításokkal és kiegészítésekkel. A hivatkozásokról meg nem is beszélve.

A vezetőség képviselője a cég vezetőségének megfelelő kompetenciával rendelkező tagja lehet ezután. Nem kevesebb, mint a minőségmenedzsment rendszer működésének eredményessége és folyamatos fejleszthetősége áll, vagy bukik ezen a dolgon.

A jogszabályi megfelelés kiemelt követelményeket jelent szinte minden iparágban manapság. A szakmai megfelelés összefüggései mellett különösen igaz ez (szakterületi hovatartozástól függetlenül) a munkakörnyezet (6.4 szabványpont) elemeire is. A sokak által csak ún. "hatósági ügyeknek" titulált tűz-, munka- és egészségvédelem, a kockázatkezelés területein bekövetkezett követelmény-változásokat és az azoknak való megfelelés erőfeszítéseit - gondolom - nem kell különösebben részletezni.

Eddig az esetek többségében keveset foglalkoztunk az ún. kiszervezett tevékenységekkel, ha tetszik az "outsourcing"-al. A gazdasági szükség kényszere és szakmai előnyei miatt mára ez a technika közismert és gyakran alkalmazott. Mégis meg szoktunk feledkezni róluk. Most a beszerzési tevékenységek (7.4 szabványpont) között hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjanak.

A termék/szolgáltatás előállításának folyamatában gyakran nem kezeljük kellő súllyal, pl. nem azonosítjuk a termék/szolgáltatás "státuszát". Beszerzéseinknél eredetét, megmunkálásnál részelemeinek jellemzőit, kiszállításnál paramétereinek megfelelőségét, stb. Ezekre mostantól kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk.

A belső auditoknak nagyobb rangot kell kapniuk. Az ezeken feltárt nemmegfelelőségek és azok okainak megszüntetésére sokkal hangsúlyosabb javító- és helyesbítő intézkedések kellenek. Csakúgy, mint a helyesbítő- és megelőző intézkedések eredményességének és hatékonyságának megfelelő igazolására a szabályozott folyamatok teljes tartama alatt.

A minőségirányítási rendszerek aktualizálása, az új, ISO 9001:2008 szabvány követelményeinek való megfelelés biztosítása csak felkészült szakember segítségével lehetséges.

Mi, rendszerépítési és audit tapasztalataink birtokában felelősséggel vállalkozunk erre a feladatra is. Lépjen kapcsolatba velünk!